A csapda
Fényeket láttam, ahogyan magamhoz tértem. A fények, mint az autó fényszórója világított. Másodpercekre láttam a a körülettem lévő világot és a történéseket. Egyik pillanatban fákat a másikban árnyakat láttam, ahogyan engem figyelnek. Próbáltam megfigyelni az arcokat, de csak a nagy fájdalomra bírtam koncentrálni.A fejem hasogatott ,olyan érzés volt, mint amikor leütnek egy élesebb tárgyal,aminek az éle megsérti a koponyádat.A fények csak vibráltak amitől még jobban szét akart esni a fejem. Mért nem maradtam én ki ebből az egész "buliból" ? Ennél már rosszabb kevésbé lehet. Végül is egy nap alatt több dolog történt velem,mint máskor egy hét alatt. Ha végig gondolom egy éjszaka eseményeit: nem emlékszem egy kínos és valószínűleg esemény dús éjszakára, láttam egy halott lányt és elraboltak(nagy való színűséggel) , de ha meg tudom, hogy Oli kezében volt ez az egész én esküszöm megölöm... NEM ! Kizárt,hogy ő szórakozzon velem.De akkor ki? És vajon mit akarhat?Ez volt az utolsó gondolatom ,mert ismét elveszítettem az eszméletem.. A világ újra elhomályosodott..
****
Felébredtem. Hol vagyok ? -Kérdeztem magamtól, abban reménykedve,hogy valaki a fal túl oldaláról válaszol. Felálltam a hideg padlóról és a rácshoz mentem. Oda kint se volt senki csak egy éppen világító lámpás ami megtöltötte a folyosót kísérteties fénnyel.- Remek. Azzal vissza sétáltam a szoba másik végbe . Az ablakon rács volt. Kíváncsi voltam merre lehetek, így hát kinéztem az ablakon. A függönyt elhúzva ,amiben legalább 2 tonna por és kosz lehetett megláttam a tájat, amit a legrosszabb rém álmomba se akartam látni. A rácson túl egy magas fenyő ágai között egy haldokló ember testét láttam felakasztva.Még mozgott, élt. A fa másik oldalán egy kis kunyhó állt. Az ablakot nem igazán lehetett látni,de abban biztos voltam, hogy két ember veszekszik. az egyik karját felemelve mond valamit és egy késsel hadonászik közben. A másik csak áll és nem mozdul ,csak beszél .Valaki a fa alatt áll és épen sírt ás.- Hát ez nagyon nem jó ... Hol vagyok ? Mit akarnak tőlem? Lassan már 30 perce állhattam az ablakban csodálkozva a történéseken,amikor valaki meg szólalt a hátam mögött. - Így nem kapsz választ a kérdéseidre. Meglepettségemre letéptem a függönyt ,ami elszakadt középen és nyikorgó hangon a fejemre esett. Mire kihámoztam magam a por fogságából már arra számítottam,hogy a nyakamon fogva rángatnak ki a szobából, de semmi ilyen nem történt. Megláttam az arcot a hanghoz. Egy harmincas éveit élő ember állt az ajtó előtt rövid szürke köpenyben, ahogy meg láttam felismertem. Vissza fordultam az ablakhoz ,hogy újra kinézhessek rajta és igen. Nem más állt az ajtóban,mint a felakasztott fickó. Nem hittem a szememnek. Mikor előbb láttam még a fán fulladozott most meg itt áll előttem.A srác nyakát figyeltem. A fénynek köszönhetően csak árnyékokat láttam. - Mit keresek itt ? Mit akartok tőlem ? Hol vagyok?
- Ne ilyen gyorsan. Először is van valami,amit tudsz és nekünk az kell. Többet nem kell tudnod.
- Nincs nálam semmi .És nem tudok semmit.
- Majd meglátjuk nemsokára érted jönnek.
- Kik?
- Az most nem számít,addig is jó szórakozást.
Azzal ellépett az ajtótól és hangos léptekkel távozott ,amilyen halkan jött olyan hangosan ment el ...
Lassan múlt az idő. Vártam.Vártam.Vártam. Senki, egy árva lélek sem jött értem. Már nagyon fáradt voltam ,már leragadt a szemem. Elaludtam.
- Ne ilyen gyorsan. Először is van valami,amit tudsz és nekünk az kell. Többet nem kell tudnod.
- Nincs nálam semmi .És nem tudok semmit.
- Majd meglátjuk nemsokára érted jönnek.
- Kik?
- Az most nem számít,addig is jó szórakozást.
Azzal ellépett az ajtótól és hangos léptekkel távozott ,amilyen halkan jött olyan hangosan ment el ...
Lassan múlt az idő. Vártam.Vártam.Vártam. Senki, egy árva lélek sem jött értem. Már nagyon fáradt voltam ,már leragadt a szemem. Elaludtam.
Nem aludhattam sokat, Egy ideges férfi hang keltett fel. - Még alszik.
-Remélem tisztában van azzal,hogy innen kétféle képen távozhat: megmondja, amit tudni akarunk vagy az a szép kis gödröcske az udvaron neki lesz fenntartva .
-Ne rohanjunk ennyire előre! Nem vagyunk benne biztosak,hogy tudja mi történt azon a "bulin" .
-Csak annyit tud ,hogy meghalt egy lány és ,hogy az egész este megszervezett volt.
- Kiszedjük belőle hova tüntette, azt a képet és már is szabad legalábbis, amíg a rendőrök rá nem bizonyítják.
- Nem hiszem,hogy a rendőrök őt fogják gyanúsítani.
- Gondolj bele! Elrejtett egy bizonyítékot elmenekült a helyszínről és ő látta utolsónak élve Ian-t .
***
- Rám akarják kenni a gyilkosságot ?
- Héé !!!
- Ki az ? Mit akar ? kérdeztem miközben támadó pozícióba emeltem a karom.
-Liam vagyok . Segítek kijutni .
- Mért akarsz nekem segíteni ?
- Ott voltam én is azon a "bulin". Figyelj a falak gyengék keresd meg a leggyengébbet és menekülj ... Most mennem kell, jönnek nem láthatják,hogy a rabokkal beszélek . Ja ha eléred az udvart keresd a piros szalagos fát . Ott várlak és mindent elmagyarázok .
- Meg vártam még drága fogva tartóim elsétálnak és meggyőződnek róla,hogy be vagyok zárva . A falhoz sétáltam. -Stabil . Következő . Ez már mozdítható volt. Lassan hátra léptem és egy nagy nekifutással kidöntöttem azt. A folyosó elhagyatott volt a lámpások itt is égtek. Körülnéztem megcsapott a friss levegő. Elindultam meg láttam egy ajtót fény pislákolt alatta. - Adja az ég,hogy kijárat legyen... gondoltam. Végül már azon kapva magam,hogy futok. Megfogtam a kilincset lassan lenyomtam és kitártam.Udvar! A fa másik oldaláról valaki beszélt. Jobbnak láttam elrejtőzni.A lépcső mellet volt egy kis árok. Bebújtam a gödörbe és magamra borítottam egy fa ágat. Az srác a telefonjával szórakozott majd a füléhez emelte és felment a lépcsőn,így hallgatóztam egy kicsit : -Minden kész a gödröt kiástam. Kezdhetjük a vallatást .
Ekkor jöttem rá,hogy hol vagyok. -A saját síromban!
Tiszta a levegő... Kimásztam . Gyorsan mozogtam nem akartam ,hogy észre vegyenek,így a fal mellet haladtam egyenesen a piros szalaggal átkötött fáig ott megálltam és szétnéztem ... -Liam hol vagy már? kérdeztem magamtól...
-Szia bocsi kicsit késtem,de nem akartam feltűnő lenni,így csak akkor indultam el mikor rájöttem,hogy te voltál az a hangzavar odalent. Na szállj be és indulás. Mutatott egy kis furgonra ,ami a fal mellet áll indulásra készen. Beszálltunk azonnal felhívtam Angel-t .
- Szia ne kérdez semmit és ne szólj senkinek keresd meg a képet és égesd el ... azzal le is merült a mobilom .
Liam rám nézet és kidobta a telefonom az ablakon .
-Ezt most miért ? kérdeztem vörös fejjel.
- Szerinted nem hallgatják vagy követik a mobilod ?
Ahogyan megértettem mit mond Liam , csak Angel-re tudtam gondolni.. Csak neki ne essen bántódása....
-Hosszú az út és sok mindent kell még megbeszélnünk. Mesélj !

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése